A Garibaldi-híd alatt fut a Szamos

- et nos amours -,

Miközben Nyugatra szökik

Legszebb novellám : A bécsi gyors...

 

Szeretném, ha valaki békén hagyna,

De se múltam, se jövőm nem bizonyos.

Hol leszek közönytelen,

mikor közönyös?

Életem s életetek valahol közös. –

Miként legyek hát közönytelen,

miként közönyös?!

Ellopott verseim fölött lanyha

csodálkozással országnyi légy köröz.

Szemközt a kardos-temetői sírkövek.

Élek és tudom: már csak a jelen,

a múlt és a megélt jövendő követ.

És fut a Szamos, a szelíd, a szőke.

Mellettem, alattam, bennem – mindörökre.